A konverzióoptimalizálás 5 lépése | Weboptim

A konverzió minden weboldalon mást jelent: van, aki több látogatót szeretne, van, aki több hírlevél feliratkozást és van olyan is, aki több eladásra vágyik. A konverzióoptimalizálás célja, hogy a honlap a lehető legtöbb konverziót érje el. Gyakran néhány apró változtatással: például céloldal átrendezése, több kapcsolat felvételi lehetőség biztosítása, egyszerűbb űrlapok használata; már látványos eredményeket érhetünk el.

Egyszerűnek tűnik, de mindig kiderül, hogy nem az. Több tényező van, ami megakadályozhatja, hogy a látogatókból vásárlók legyenek.

Néhány gyakori probléma:

a bizalom hiánya
az értékesítési pontok rossz kommunikációja
(hiányzó vásárlói vélemények)

Honnan tudhatjuk, hogy mi a probléma?

Tesztelni kell a weboldalt, és figyelni a változásokat a konverziók alakulásában.

I. lépés – adatgyűjtés

3 fő területe van: vállalkozás – weboldal – vásárlók

1. A vállalkozás

a. Miért létezik a vállalkozás?

Ez az egyik központi kérdés, hiszen ha erre válaszolni tudunk, akkor meg tudjuk mondani, hogy mi az a különlegesség, ami megkülönböztet minket a többi cégtől. Az emberek a vásárlással szavaznak a vállalatra, az üzenetre, amit közvetít.

b. Mik a vállalat céljai?

Az adatgyűjtést és a későbbi tesztelést a céljaink köré kell felépíteni. A céloknak több típusa lehet: vannak, amelyek nyilvánvalóak (makro-konverzió) de vannak olyanok is, amik csak kisebb lépéseket jelentenek a nagyobb cél eléréséhez (mikro-konverzió). Például, ha célunk egy termék eladása, akkor a makro-konverzió maga a vásárlás, míg mikro-konverzió lehet többek között a hírlevélre való feliratkozás. Hiszen ha valaki regisztrál, nagyobb az esélye annak, hogy a közeljövőben vásárló váljon belőle.

c. Mi a különlegessége a vállalatnak?

Mi különbözteti meg a vállalkozásunkat a többi hasonló terméket/szolgáltatást kínáló vállalattól? Ilyenek lehetnek például az ingyenes kiszállítás, a több éves garancia, az azonnali szerviz stb.. Külön extrát jelent, ha olyat tudunk nyújtani, amit a versenytársak nem.

2. A weboldal

a. Hogyan néz ki az értékesítési folyamat?

A problémás helyek meghatározásához lépésről-lépésre fel kell térképezni az értékesítés folyamatát. Meg kell találni, melyek azok a pontok, ahol a felhasználók a leggyakrabban elakadnak (ezt akár egy technikai probléma is okozhatja), ahol a legtöbb kilépés történik.

Vannak olyan lépések a konverziós csatornában, amelyek nem teljesítenek jól mobil eszközön, vagy asztali számítógépen? A látogatók az első lépéstől kezdik a folyamatot, vagy valahol a közepén lépnek csak be?

b. Mekkora a jelenlegi forgalom?

Néhány fő pont áttekintésével viszonylag pontos képet kaphatunk a weboldalról:

Átlagosan milyen nagy a honlap forgalma?
A látogatókat milyen demográfiai tulajdonságok jellemzik? (életkor, nem)
Jellemzően milyen technológiát használnak? (mobil, táblagép, laptop)

A Google Analytics segítségével összegyűjthetjük ezeket az adatokat:

Ha megvannak az adatok, akkor meg kell keresni azt a mintát, amit a konvertáló felhasználók (a vásárlók) követnek a weboldalon, illetve a weboldalra történő eljutás során. Azt, hogy honnan érkeztek, néha nehéz megállapítani, de ha részletes elemzést készítünk, megtudhatjuk, hogy melyik útvonalak a leggyakoribbak.

3. A vásárlók

A vásárlókról történő információgyűjtésnek egyik legnépszerűbb módja egy Google custom survey készítése. Kiválaszthatjuk a célközönséget és a kérdést, amire választ szeretnénk kapni. A téma ezután megjelenik különböző weboldalakon, beágyazva. A felmérésből származó eredményeket néhány óra elteltével már láthatjuk is.

II. lépés – hipotézisek felállítása

3 fő kérdésre kell válaszolnunk:

1. Mit fogunk tesztelni?

Az első lépésben összegyűjtött információk alapján meg kell keresni a gyakori vásárlói trendeket. Például ha azt tapasztaltuk, hogy a látogatók szeretik az ingyenes kiszállítás lehetőségét, akkor, ha ezt a szolgáltatást még nyomatékosabbá tesszük a termékoldalakon, növelhetjük a vásárlóink számát. Ha van egy hipotézisünk, fontos tudni, hogy mi számít sikernek, illetve, hogy hogyan dönthetjük el, hogy az adott teszteredmény pozitív-e vagy sem.

2. Kit fogunk tesztelni?

A weboldalakat különböző típusú emberek látogatják, nemcsak demográfiai szempontból, hanem a vásárlási folyamat tekintetében is. A megbízható eredmény eléréséhez külön kell tesztelni az új és a visszatérő látogatókat.

Fontos a felhasználók szegmentálása: akár böngésző, akár hely, akár egyéb szempontok szerint. Ha például a tesztelni kívánt oldalt nem töltődik be megfelelően az egyik típusú böngészőben, akkor az innen érkező látogatókat érdemes kiszűrni, hiszen csak így kaphatunk hiteles eredményeket.

3. Hol fogunk tesztelni?

Itt kell kiválasztani, hogy a weboldal mely részeit szeretnénk tesztelni: választhatunk csak egy aloldalt, vagy akár több hasonló típusú oldalt is (az utóbbinál azonban figyelembe kell venni, hogy a vásárlói ciklusok különbözőek lehetnek).

III. lépés – wireframe (drótváz) design teszt

A wireframe-nek a weboldal képernyő-tervrajzát nevezzük, amit a felhasználó lát, amikor megérkezik a honlapra. Itt azonban nem a színek vagy a betűtípus állnak középpontjában, hanem a funkcionalitás, a használhatóság.
A konverzióoptimalizálás során előfordulhat, hogy a tesztek azt mutatják, hogy kisebb-nagyobb változtatásokkal vásárlót szerezhetünk. Ilyenkor érdemes lehet ezt a lépést elvégezni, hogy megtudjuk, vajon tényleg így van-e.

Néhány kérdés, amire itt válaszolni kell:

A változtatások közvetlenül tesztelik a hipotézisemet? (Akkor jó, ha igen. )
Hatással vannak a brand-re? (Nagy weboldalak esetében fontos kérdés.)
Technikailag megvalósíthatóak? (Ha nem áll rendelkezésünkre elég fejlesztési idő a változtatásokhoz, akkor az korlátozhatja a tesztelést.)

IV. lépés – design implementálása

Ha az előző lépésben azt tapasztaltuk, hogy az új design meggyőzőbb a látogatók számára, akkor élesben is tesztelhetjük. Minél bonyolultabb a design, annál több idő szükséges a megvalósításához. Mielőtt élesítenénk az oldalt, fontos minden böngészőtípusban ellenőrizni a működését.

Megadhatjuk, hogy a forgalom hány százaléka jusson a tesztelni kívánt oldalra. Ha a magas látogatószám csak kisebb részét küldjük az adott oldalra, az némiképp ellensúlyozhatja az alacsonyabb konverziós arány kockázatát. Például ha csak a látogatók 15%-át irányítjuk az oldalra, akkor a megmaradt 85%-a szokásos módon biztosítja a napi látogató/konverzió számot.

V. lépés – a hipotézis helyességének megállapítása

1. Elértük a statisztikailag releváns adatokat?

A statisztikai szignifikanciát akkor értük el, ha van elég konverziónk, és a konverziós arány elég magas. Átlagosan 200-1000 konverzió szükséges ehhez. Nehéz azonban megjósolni, hogy ennek elérése mennyi időbe telik.

2. Helyes volt a hipotézis?

Ha a teszt sikeres, és a konverziós arány növekedett, mi a következő lépés? Rövidtávon kipróbálhatjuk, hogy a látogatók 100%-át az adott oldalra küldjük, de folyamatosan figyelni kell a számok alakulását.

3. Ha a hipotézis nem volt helyes..

Ebben az esetben sem szabad feladni. A sikertelen tesztekből is lehet tanulni, és a tanulságok levonása elősegítheti a későbbi teszteléseket. Az újabb teszteléskor mindig vissza kell nézni a korábbi tesztek alatt összegyűjtött adatokat, még ha a teszt sikertelen is volt.

Látszik, hogy a konverzióoptimalizálás egy állandó folyamat, hiszen mindig lesznek olyan pontok, amiket még lehet fejleszteni. Keresni kell a lehetőségeket!

Forrás: moz.com